Bató Eszter legendája Miskolc


Település:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc

Kategória:
Helyi történetek, Helyi történetek

Létrehozva:
2019-10-18 19:14:46

Cikk írója:
H. Jenő


Bató Eszter legendája Miskolc

Eszter 1855. március 20-án feleségül ment, az apja által választott Piskóti János híres ügyvédhez.

Bató család legendája

Bató Eszter 1837. szeptember 11-én született Miskolcon, Bató István és Imre Eszter elsőszülött lányaként. Egyszerű hajlékban laktak a Búza téren. A család hitben és szeretetben élt, ám 1846. szeptember 3-án a családot nagy fájdalom érte: Birike, a kisebbik leány elhunyt.

Az édesapa vállalkozása révén jómódban tartotta családját. A legenda szerint ez csak azért történhetett meg, mert Birike megjelent Eszter álmában és elmondta neki a lutri számait, de azzal a kikötéssel, hogy nem mondja el senkinek sem. Eszter azonban megtette és így tehetett nagyobb vagyonra szert a család. De eme titok feltárása egy későbbi tragédia forrása lett. A valóságban azonban az apa gabonakereskedéssel foglalkozott.

Eszter 1855. március 20-án feleségül ment, az apja által választott Piskóti János híres ügyvédhez. A férj hamarosan betegeskedni kezdett, Eszter pedig hűségesen ápolta őt 1864. július 13-án bekövetkezett haláláig. Ezután visszament szülei házába, s bár szép és fiatal volt, korábbi kedve és ereje már a múlt szárnyain elrepült. Testét betegség is gyengítette, melyet fegyelmezetten hordozott. 1865. május 13-án, reggel 6-7 óra között, miután szüleivel együtt részesült az úrvacsora áldásaiban, csendesen elaludt, mélységes nagy űrt hagyva szülei szívében. A 27 éves Eszter temetése május 16-án volt, amikor az egész város gyászba öltözött és a temető felé vezető úton hömpölygött a tömeg, miközben minden miskolci harang megszólalt. A koszorúkkal díszített érckoporsót egy páratlan fénnyel és gonddal készített családi sírboltba tették a Deszka-temetőbe a templomban elhangzó gyászbeszéd után.

A legenda szerint Eszter házassága nem volt boldog. Egyszer nem bírta tovább, amikor a betegágyon fekvő férje magához akarta vonni, hogy megölelje, nem tudott, nem bírt neki engedni. Eszter zokogva tért haza a szülői hajlékba, ahol azonban apja nem nyitott neki ajtót, annyit mondott csak, az asszonynak a férje mellett a helye. Ezért Eszter a szabad ég alatt töltötte a téli éjszakát. Az ifjú feleség a hidegben megfázott és tüdőgyulladást kapott, ami korai halálához vezetett.

Az biztos, hogy 1865-ben, álmában hunyt el. Halála az egész várost gyászba borította. Szülei a Bató-ház kapuja feletti szobájának tárgyait a református egyházra hagyták azzal a rendeléssel, hogy az érintetlenül hagyott szobát az év két napját kivéve elzárva tartják. Azután, hogy a házat lebontották, a szoba berendezése évtizedekig raktárakban porosodott. Csak 2002-ben került újra méltó helyre, azóta a Kossuth utcai Nyilas Misi-ház Bató Eszter-emlékszobájában látható.

Eszternek még életében az volt a vágya, hogy a miskolci református egyház új templomán épülő, félkész állapotban levő díszes toronyba egy olyan harangot öntethetne, mely minden más miskolci harangnál nagyobb volna.

Erre emlékezve a szülők saját költségükön – már Eszter halála után – a legjobb ágyúércből készített „A” hangú, 53 bécsi mázsás nagy harangot öntettek. Kívánságuk szerint lányuk emlékére az Eszter nevet kapta.

A harangot minden évben május 13-án (Eszter halála), neve napján, születése napján (szeptember 11.) kellett meghúzni. A harangot 1866. január 30-án, délután 3 órakor felhúzták a toronyba. A harang egyik oldalán két kéz által összetartott füstölgő fáklya látható, mely felett egy borostyánkoszorúba az Eszter nevet foglalták.

A híres miskolci Bató család emlékét őrzi a város centrumában lévő Bató-ház is, mely ma üzletház. Itt lakott a család. A ház kapu feletti szobájában lakott Eszter, mely a folyosóról külön borított vasajtóval volt ellátva. A benne lévő bútorokat, ágyneműket, melyeket Eszter használt, illetve a család tagjait ábrázoló képeket, valamint egy nagy faliképet és pohárszéket a református egyházra hagyták azzal a feltétellel, hogy az egyház mindazokat elzárva tartja és évenként kétszer /május és szeptember hónapban/ felügyelet mellett kiszellőzteti, sepri és a bent lévő tárgyakat a portól megtisztítja.

Az államosítás azonban e szép hajlékot sem kímélte. A Bató család házában bérlakásokat alakítottak ki és csak Eszter szobáját hagyták meg egyházi tulajdonban. Később az egész házat lebontották és a szép bútorok több évtizedig pincében, raktárban, méltatlan körülmények között hevertek.

A Nyilas Misi-ház egyik szobáját Eszter emlékének szentelte az alapítvány. Itt ma is megtalálhatóak azok a bútorok, képek, mindazok a tárgyak, amelyek eredeti állapotukban ránk maradtak.

2002. május 13-án – Eszter halálának napján – nyílt meg a Bató Eszter-emlékszoba, amely ismét megtekinthető előzetes megbeszélés alapján.

Bató részletes végrendeletében nagy pénzösszeget hagyományozott a Deszkatemplom felújítására, előírva, hogy a templomnak – ha akár leég is – mindig is fából kell készülnie (azóta két alkalommal épült újjá a nevezetes templom).

(Csorba Piroska, Fedor Vilmos: Miskolci legendák, 255.o.,