Fekvése

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Szomszédos települések: Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, illetve a jelenlegi határ másik oldalán Ottlaka (Grǎniceri).

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik.

Megközelítése

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő alsóbbrendű főúton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Működő vasútállomás legközelebb a 6 km-re lévő Kétegyházán található, a MÁV 120-as számú, Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza közötti fővonalán, illetve a 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán. Elek egykori vasútállomása és vele együtt a Kétegyháza–Elek-vasútvonal is 1972-ben megszűnt.

Fekvése

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 km-re, a román határ közelében fekszik. Szomszédos települések: Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, illetve a jelenlegi határ másik oldalán Ottlaka (Grǎniceri).

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik.

Megközelítése

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő alsóbbrendű főúton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Működő vasútállomás legközelebb a 6 km-re lévő Kétegyházán található, a MÁV 120-as számú, Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza közötti fővonalán, illetve a 121-es számú, Újszeged-Makó-Mezőhegyes-Kétegyháza-Békéscsaba közötti vonalán. Elek egykori vasútállomása és vele együtt a Kétegyháza–Elek-vasútvonal is 1972-ben megszűnt.

Önkormányzat és politika

Polgármesterek

• Jelenleg Szelezsán György (Független), szavazat:67.65%, 2019-[2]
• Pluhár László (MSZP), 2002-2019
• 1994 tavasza és 2002 nyara között Kecskeméti János (Fidesz) (1994 márciusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri tisztet, 2002 júniusában lemondott)[3]
• korábban Szántó István (a rendszerváltás előtt tanácselnök, 1990-től polgármester, 1993 végén lemondott)

Jelenleg

2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független), Az alpolgármester XX, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a független van többségben, 5+1 fővel. A polgármester és képviselők független, 1 képviselő MSZP-Demokratikus Koalició-s.

Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalició) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s. Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

Ügyrendi és Szociális Bizottság

Etimológia

Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[11] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulása

• 1840: 3163 fő
• 1851: 3090 fő
• 1910: 7261 fő
• 1940: 9327 fő
• 1983: 5839 fő
• 1990: 5582 fő
• 2001: 5531 fő
• 2010: 4985 fő[12][13]
• 2018: 4857 fő
• 2019: 4816 fő

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).

Római katolikus egyház

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.

Görögkatolikus egyház

A város görögkatolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, 

Forrás: Wikipédia